Honnan volt pénzük a kivándorlásra? Így jutottak el őseink Amerikába

Amikor a kivándorló ősökről beszélünk, ritkán tesszük fel ezt a kérdést. Pedig az egyik legérdekesebb: hogyan indulhatott el Amerikába valaki, aki otthon napszámból vagy egy kis földből élt?

Egy hajójegy a harmadik osztályon is egy falusi munkás több havi keresetének felelt meg. Ehhez jött a vonatjegy a kikötőig, az út közbeni ellátás, és némi pénz, amit a megérkezéskor fel kellett mutatni. Ezt kevés család tudta egyszerűen kivenni a fiókból.

Az amerikás jegy

A leggyakoribb megoldás az volt, hogy a jegyet nem itthon fizették, hanem kintről küldték. Aki már Amerikában dolgozott, az megváltotta a jegyet a testvérének, a sógorának, a menyasszonyának vagy a falubelijének. Így épültek ki a láncok: egy faluból először egy-két ember ment el, utánuk a rokonok, majd a rokonok rokonai. Ezért van az, hogy egy-egy magyar falu kivándorlói gyakran ugyanabba az amerikai városba kerültek.

Eladott föld, eladott jószág

Akinek nem küldtek jegyet, annak itthon kellett előteremteni a pénzt. Eladták a tehenet, a disznót, egy darab földet, vagy jelzálogot vettek fel rá. Ez nagy kockázat volt: ha a kivándorlás nem sikerült, a család a semminél is rosszabb helyzetbe került.

Kölcsön

Sokan kölcsönből indultak. Rokontól, ismerőstől, és nem ritkán uzsorástól, magas kamatra. Az első amerikai keresetek jelentős része ilyenkor arra ment el, hogy a kölcsönt hazaküldjék.

A hazaküldött dollár

A pénz nemcsak kifelé, hanem hazafelé is áramlott. A kint dolgozók rendszeresen küldtek haza pénzt a családnak, és sokan azzal a céllal mentek ki, hogy néhány év alatt összegyűjtsenek annyit, amiből itthon földet vagy házat vehetnek. Sokan ezt meg is tették, és több faluban ma is „amerikás háznak” hívják azokat az épületeket, amelyek ebből a pénzből épültek.

Hol maradt ennek nyoma?

A kutató számára a legjobb hír az, hogy mindezt sokszor dokumentálták.

A hajólisták. Az amerikai bevándorlási listákon egy idő után rákérdeztek arra is, ki fizette az utat: maga az utas, egy rokon, vagy más. Azt is felírták, mennyi pénz volt nála, és kihez megy Amerikában, névvel és címmel. Ezek az oszlopok sokszor többet elárulnak, mint maga a név.

Az itthoni iratok. Ha az ős hazatérés után földet vagy házat vett, annak nyoma lehet a telekkönyvekben. Ha kölcsönt vett fel indulás előtt, az is megjelenhet a helyi iratokban.

A családi emlékezet. Az „amerikás ház”, a „dollárból vett föld” típusú családi történetek sokszor pontosabbak, mint gondolnánk, és jó kiindulópontot adnak a kutatáshoz.

Egy kérdés a végére

Tudjátok, hogyan jutott ki a ti kivándorolt ősötök? Ki fizette a jegyét, és mit hagyott itthon? Ha nem tudjátok, érdemes megkeresni a hajólistán a nevét, és elolvasni a sor jobb oldalát is.

Ha elakadtál, vagy szeretnéd, hogy valaki végig kövesse a kivándorolt ősöd útját itthon és kint, a FamilyRootsStudio-nál közel negyven éve foglalkozunk családfakutatással. Írj bátran.

Huszin József, FamilyRootsStudio